Login, checkin, timeout, backup

Érdekesek ezek a kétszavas igékből képzett főnevek: login, logon / logout, checkin/checkout, timeout, backup. Létrejöttük: log in > login; log on > logon stb. A címbeli elemeket mindenki joggal gondolja főneveknek, hiszen egybe írjuk őket; két szóba írva viszont ugyanezek „phrasal” igék. Nem is annyira a képzésük miatt furcsák ezek a főnevek – nem mások tudniillik, mint ami például a take off > takeoff vagy a let down > letdown esetében történik. Főleg azért sajátosak, mert úgy tűnik, hogy így, egybe írva is lehetnek igék. Azaz mikor logint hajtunk végre, angolul két lehetőség is van: vagy we log in, vagy we login: utóbbi esetben a login főnévből ismét igét képeztünk (látható képző nélkül, ún. konverzióval); csak éppen az új ige már nem „phrasal”, hanem sima ige.

When you want to login [= log in], make sure you remember your password
You should backup
[= back up] more often
The connection will timeout
[= time out] in a few seconds
You are advised to checkin
[= check in] two hours before departure

Hallatszanak már a kritikai hangok: a fenti mondatokban csakis a külön írt log in, back up, time out, check in alakok, azaz a phrasal igék a helyesek. De mit tehetünk, ha mégis találkozni az egybe írt változatokkal is? Az a gyanúnk, hogy ha az anyanyelvi beszélő így, egybe írja is őket, olyankor is ezzel a hangsúlyozással mondja ki a kérdéses szavakat: /o’O/, azaz log’IN. Akkor viszont voltaképpen továbbra is a phrasal igét ejti (log’IN), nem pedig a főnévből igévé visszaképzett „sima” igét – az ugyanis a /’Oo/ hangsúly-séma szerint hangzana: ‘LOGin. Akkor viszont nincs is „normál” login ige, és ezek csak téves – a sokat látott főnévi login miatti – írásmódok.

De valóban annyira normál igék (lennének, ha tényleg léteznek) ez a login és társai? Mi van, ha toldalékolni akarjuk őket? Mi a helyzet tehát ezekkel: we are logining, I timeouted, I was checkining? Vannak ilyenek? Ugye, hogy különösek… Mindegyikre akad persze példa az interneten; van, amire több is, és van, amire kevesebb. A timeouted alakkal például gyakrabban találkozni, a checkining igen ritka, szinte nem létezik. Úgy tűnik, hogy ezeknek az igéknek (ha vannak) az alapalakban történő használata sokkal gyakoribb, mint toldalékolt használatuk. Akkor azonban ezek mégsem „rendes” igék (ha vannak), vagyis „hiányos igék”. Csakhogy olyan angol (fő)ige, amelynek se múlt ideje, se ing-es alakja – kivált ilyen nagy mennyiségben – nincsen. És nem csupán toldalékolás szempontjából tűnnek hiányosnak, vagyis nemcsak a múlt idejű Ved, az ing-es Ving, a múlt particípium have Ved alakjaik hiányzók (vagy alig létezők); mintha a tárgyas használatot sem kedvelnék. Mert míg például a log you in vagy a back it up kifejezésre sok találatot kapunk (ez is a várakozásunk), a login you vagy a backup it nem ad találatot: rendkívül ritka, vagy nem is létezik. Ez is arra utal, hogy a beszélők ezt a login és backup igét log’IN-nek illetve back’UP-nak ejtik, azaz voltaképpen az eredeti phrasal igét használják, amelyről viszont tudjuk, hogy nem mondható így: log in you illetve back up it. Ezért nem találunk erre találatot: login you, backup it.

A hipotetikus ‘LOGin illetve ‘BACKup igék viselkedéséből arra kell következtetnünk tehát, hogy alighanem nincsenek. Ha volnának, igeszerűen viselkednének. Vigyázat: nem azt mondjuk, hogy az after you login… alakokkal nincs tele az internet, hanem azt, hogy ez a login voltaképpen a log in ige tévesen írott alakja a sokat látott főnévi login írásmód hatására.

Vigyázat: az upload, input típusú igék mások, mint a fentiek. Ezekből is „képezhetünk” főnevet, csak éppen ezek nem többszavas, „phrasal”, hanem sima igék. Hangsúlyozásuk: /o’O/, azaz upLOAD, inPUT. (Többszavas ige például a rájuk hasonlító load up vagy put in. Hangsúly-sémája viszont ezeknek is /o’O/, azaz load UP, put IN). Az upload igéből szabályosan és a legegyszerűbb módon (azaz képző nélkül) képezhető az upload főnév. Ennek a hangsúlya – jó főnévhez illően – /’Oo/, azaz ‘UPload. Itt tehát a legszabályosabban /o’O/ formájú igéből /’Oo/ formájú főnév képződik. Ebből a főnévből pedig nem lehet – és miért is kellene? – ismét igét képezni, amelynek a jelentése pontosan ugyanaz volna, mint az eredeti igéé.

Legvégsőbb végkövetkeztetésünk tehát: ahogy ez a képzés nem létezik, ugyanígy nem létezik (s miért volna rá szükség, ha ugyanoda érkeznénk meg vele?) ez a képzési sor: log in ige > login főnév > login ige.

Kategória: Új szócikk | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.